Húrokon írt történelem interjúkötet
Könyvajánló

Húrokon írt történelem interjúkötet

A hazai beat-pop-rock történelem fontos és népszerű szereplőinek életút történetei visszarepítenek bennünket a ‘60-as – sőt, néhol akár az ‘50-es – évektől a rendszerváltoztatásig működő szocialista Magyarországra.

Interjúalanyaink mindegyike órákig mesélt arról, miért és hogyan váltak zenésszé vagy énekessé, közben hogyan ismerték meg koruk külföldi zenéjét – és miképpen építették fel a semmiből a magyar rockzenét.

Ma el sem tudjuk képzelni: akkoriban pusztán egyetlen magyar rádióállomás sugárzott könnyűzenét, egyetlen – na jó, másfél - magyar televíziócsatorna működött. Egy házibuli leghosszabb zenefolyamát pedig egy bakelitlemez egyik oldalának lejátszása jelentette: alig harminc percig.

A kötetetekben megszólaló zenészek elmesélik, hogyan építették meg saját kezűleg az első hangszereiket, hogyan írták le fonetikusan a titokban hallgatott nyugati rádióállomások angol dalszövegeit és hogyan tanultak meg – kották híján - hangzás után gitározni, zongorázni vagy dobolni.

Hogyan kaptak (vagy nem kaptak) fellépési engedélyt, hogyan engedélyezték (vagy nem) a dalszövegeiket és hogyan jutottak (vagy nem) útlevélhez és külföldi fellépési lehetőségekhez.

Ezek az életút interjúk – együtt, egymásra hatva, egymásnak „válaszolva" – megrajzolják a magyar beat-pop-rock zene szinte teljes történetét.

A Húrokon írt történelem fejezeteit; a tehetséges és népszerű magyar zenészek iránt rajongó kor történetét, ahol a rockzene a lázadás, az önkifejezés és a szabadság – szinte kizárólagos - szimbóluma volt.

Megrendelem a könyvet
Személyes ajánlás
Szabó László

Személyes ajánlás

Ha valaki meg szeretné érteni a magyarok történetét az ’50-es évektől egészen napjainkig, az hallgasson sok magyar popzenét.

Rendezzük el a jelzőproblémát. Könnyűzenének nem hívom, mert egyáltalán nem könnyű: sem a megalkotása, sem a művelése. Hívhatnám rockzenének, de az kissé szűkítő megnevezés, holott az életérzést valóban leginkább a rock(’n’ roll) fejezi ki. A többi műfaji jelző: beat, alter, kitudja mi még, pedig még szűkítőbbek és nem is közkeletűek.

Így aztán marad a pop, ami ugye a popular - azaz népszerű - angol szóból jön.

Persze ezért a népszerűségért sokat küzdött a műfaj: előbb (részben) tűrték, később (részben) tiltották és csak még később támogatták.

Mindenesetre egy három és fél perces popdalnál - a művészeti produktumok közül legalábbis - semmi nem fejezi ki jobban egy nemzet aktuális hangulatát, életérzését. Semmi nem változik dinamikusabban, mint a popzene műfaja: évente érkeznek új trendek, új hangzások: észnél kell lenni, ha népszerű, friss akar lenni a művész és meg is akarja tartani a rajongóit.

Életem nagy ajándéka, hogy hosszú órákat tölthettem el a művészekkel, mindegyikkel négyszemközt. Csak rájuk kellett figyelnem és úgy éreztem, hogy ők is csak rám figyeltek. Kegyelmi órák voltak, köszönöm nekik.

Végtelenül szeretik, amit csinálnak, alázatosak és tele vannak érzelmekkel. Hálás lehet nekik minden magyar azért, hogy kiteljesítették a tehetségüket.

Ezek a kötetek nem popzene-történetet mesélnek, annál sokkal többet. Ezek az életút interjúk, így, együtt, egymásra is hatva megrajzolják az elmúlt jó hatvan évünk történetét.

A magyar művészet, kultúra, közélet történetét.

Húrokon írták és most szavakba öntik.

Dőljenek hátra és élvezzenek minden egyes hangot!

Szabó László

a Húrokon írt történelem producere és az interjúk beszélgetőtársa

Köszöntő
Huszár Márta

Köszöntő

A Húrokon írt történelem interjúsorozat három kötetének 61 interjúját több száz óra forgatással, számos elhivatott szakember közös munkájával – és sok szeretettel rögzítettük.

Akár fárasztó is lehetett volna, de egy perce sem volt az. Vendégeink ugyanis olyan örömmel fogadták a meghívást az életútinterjúkra, és annyi szeretettel, nyitottsággal vettek részt a közös munkában, hogy abból mi is újra és újra erőt merítettünk a forgatások előkészítése, az utazások, a beszélgetések és az utómunkálatok során.

Vendégeink tisztában vannak a felelősségükkel is: magyarok milliói hallgatják a dalaikat, vásárolnak jegyet a koncertjeikre, mesélnek róluk a gyerekeiknek, unokáiknak. És azt is pontosan tudják, hogy a felelősségükhöz az is hozzátartozik, hogy elmeséljék mi és hogyan történt velük. Mindannyian nagyon készültek, és sokszor a beszélgetések után is írtak, telefonáltak: „Jaj, vajon azt jól mondtam, hogy…?”; „Nem hagytam ki azt, hogy…?”; „Még azt is kifelejtettem, hogy…”

A művészek közismert és közkedvelt csillagok, megismerik őket az utcán, közös szelfit kérnek tőlük. Ám ezekben az interjúkban ezt egyikőjük, egyszer sem érzékeltette. Ha figyelmesen olvassák a beszélgetéseket, ezt is érezni fogják.

Szívből köszönöm minden közreműködőnknek, aki tudásával, idejével és energiájával hozzájárult a sorozat és a kötetek megvalósításához. A felvételek és a könyvoldalak mögött rengeteg ember odaadó munkája áll. Hálás vagyok minden támogatónknak és partnerünknek is, hogy mellénk álltak, hogy együtt hozhattuk létre ezeket a beszélgetéseket, megalapozva ezzel egy komoly könnyűzenei „oral history” (azaz „saját szavakon elmondott történelem”) archívum elkészültét!

Személyesen is nagyon hálás vagyok, hiszen ezek a művészek az én életem hősei és sztárjai voltak és maradnak. Természetesen más őket a nézőtérről csodálni, és más együtt dolgozni velük. Ám egyvalami ugyanaz: így is, úgy is érződik, hogy nekik tényleg a zene az életük.

Legyünk büszkék rá, hogy életművük örökre velünk marad!

Huszár Márta

a Húrokon írt történelem kreatív producere és produkciós vezetője